Bemutatkozása: Rádiókban 1997 óta vezetek műsorokat és készítek reklámokat, arculatokat. 1993 óta meglehetősen sok időt töltöttem színpadokon, és kamerák előtt. Jártam az országot és a világot is. Pár éve még pont fordítva éltem, de megszerettem a koránkelést. A Lakihegy Rádió zenei igazgatójaként igyekszem a legjobb zenéket válogatni, hogy Ön helyben hallgathassa meg kedvenc felvételeit. Hisz miért is hallgatná más rádióját, ha van sajátja?
Bemutatkozása: Pályámat az írott sajtóban 1970-ben, a rádióban 1971-ben kezdtem. Dolgoztam üzemi-, országos heti-, majd napilapoknál. Az 1980-as évek második felében ismerkedtem meg a televíziózással, amikor több, az élet perifériájára szorult emberről - elítéltekről, drogosokról, alkoholistákról - szóló dokumentumfilm készítésében vettem részt riporterként, illetve társ-szerkesztőként. 1992-től 1998-ig az MTV Híradójának parlamenti tudósítójaként, majd belpolitikai szerkesztőjeként tevékenykedtem. Közben folyamatosan a Magyar Rádió munkatársa is voltam: előbb riporterként, majd szerkesztő-műsorvezetőként, több műsor megteremtőjeként, felelős szerkesztőjeként ismerhettek meg a hallgatók. Könyveim: Tűzfészkek (2006), Mikrofon nélkül (2007).
Bemutatkozása: Jól érzem magam a bőrömben, és ezért csak egy valamit teszek: ÉLEK! Kerülöm a konfliktusokat, próbálom elfogadni az embereket. Hiszek a szeretetben, a megértésben és tudom, az egészség a legfontosabb érték. Ötször étkezem naponta, ötször járok edzeni hetente, havonta pár napot a barátaimmal töltök, és évről évre elégedettebb, kiegyensúlyozottabb vagyok. Hallgassanak a Vitaminban, ahol mindent elmondok Önöknek, ami az egészséges élethez szükséges!
Bemutatkozása: Alig 12 éves voltam, amikor eldöntöttem, olimpiai bajnok úszó leszek. Akkor még úszni sem tudtam. Hamar kiderült, nem vagyok tehetséges, ráadásul úszógumi nélkül sem süllyedtem volna el, visszaemlékezve a zsírpárnáim mennyiségére. Sportújságíró lettem, majd több száz olasz foci és Forma-1-es cikk után átpártoltam a belföldi, illetve a nemzetközi aktualitásokhoz. Bill Clinton, David Beckham, Eros Ramazzotti, Kaká, Roberto Baggio, Cristiano Ronaldo, Michael Schumacher, Kimi Räikkönen – csak néhány név, akikkel interjút készítettem. A rádiózás új, izgalmas világ számomra, egy barátom azt mondta, nagy lépés az életemben. Igyekszem nem elbotlani, és élni a hallgatók bizalmával. A végletek embere vagyok: sírni és nevetni is teljes erőbedobással tudok. Sárga rózsa, egy jó mozi, egy tál popcorn (az állandó fogyókúráim ellenére is), az olasz futball-válogatott, a cipőgyűjteményem, egy jó beszélgetés a szeretteimmel vagy közös játék a keresztlányommal – ez mind én vagyok, és mind fontos nekem. Ettől vagyok olyan „kisszsuzsis”.
Bemutatkozása: Színészként kezdtem pályafutásomat, ért sok siker és épp elég csalódás. Mindenből tanultam, volt, amiből többet is, mint kellett. Bejártam Erdély és a Felvidék kulturális fellegvárait, életem pedig négyéves periódusokban változott. Éltem Sepsiszentgyörgyön, Kolozsváron, Kassán, Komáromban, egyszóval keresgéltem a helyemet a nagyvilágban. Mindig bíztam benne, hogy egyszer meg is találom. Talán éppen most a Lakihegy Rádióban... Sokat kell még tanulnom, de azon vagyok, hogy a hallagatók kellemes, vidám reggelekre ébredjenek a szürke hétköznapokban. Hogy mit szeretek? Sportot, zenét, filmeket minden mennyiségben, lenyűgöznek az igazán tehetséges emberek és imádom a természetet minden évszakban. Szabadidőmben fotózom, érdekel szinte minden, ami a nagyvilágban történik. Remélem, sokáig élvezhetjük együtt a hallgatókkal a hajnalokat zenével, vidámsággal és jókedvvel.
Bemutatkozása: A társulat alighanem legidősebb tagja vagyok, 35 év rádiós tapasztalatával a hátam mögött. Ennyi időt húztam le a "Királyi Rádiónál", mint külsős. Ez a fajta általában szereti, amit csinál, ebből eredően igyekszik a maximumot nyújtani, még a többnyire megalázó juttatások ellenére. A közönség, ez esetben a hallgató számára szent, és mindent megtesz, hogy az utóbbi meg legyen elégedve. Esetemben bejött. Most itt a fiatalok között, ha látszatra nem is (ld. haja színe) visszatér a régi lelkesedés, és örömmel adom át, amit tudok a szakmáról és arról a zenéről, amely 12 éves koromban fertőzött meg, s minden antibiotikum (intrika, sértés, politika) nem gyógyított ki belőle. A régi zene (nekem 50-es, 60-as, 70-es évek) világát idézem műsoraimban némi ismeretanyaggal fűszerezve. Remélem, munkám nem éterbe kiáltott szó, hanem "Slágeremlékek, emlékezetes slágerek".
Bemutatkozása: Eredetileg üzleti kommunikátor vagyok. Dolgoztam rendezvényszervezőként, voltam a Duna Tv-nél marketing asszisztens, a Hálózat Tv-nél reklám ügyintéző, riporter, szerkesztő, helyi tévéknél főszerkesztő, felelős szerkesztő. Mosolyogtam a kamerákba hírműsorokban, magazin műsorokban, de készítettem ,,aktív" anyagokat a Tv2-nek is. Végül elkalandoztam a kamera nélküli világba - egy ideig a százhalombattai rádióban olvastam a híreket, és néhány újságcikket is írtam. Most pedig megérkeztem a szigetszentmiklósiak közé, és itt folytatom tovább... 2008 augusztusa óta a Lakihegy Rádió hírigazgatójaként minden igyekezetemmel azon vagyok, hogy a hallgatók gyors, pontos és hiteles tájékoztatást kapjanak minden nap, minden formában. No, és persze minden pénteken bemutatom a sziget egy újabb szeletét a Szigetszeletben.
Germán Márton
hírszerkesztő
Bemutatkozása: Az Apollo 17 űrhajó Földet érésének tizenegyedik harmincharmadik évfordulóján, az István a király című rockopera bemutatásának évében, a Csepel-sziget déli csúcsának közelében, a magyar acélgyártás akkori fellegvárában, Dunaújvárosban láttam szülőszobát először. Másodjára már mikrofonnal a kezemben térhettem vissza ugyanide. Mintegy 20 év múlva a hírek születésének helyén találtam magam. Ott, „Ahonnan a hírek szólnak…”, vagyis az egyik székesfehérvári közszolgálati rádióban. Azonnal mélyvízbe dobtak: interjúk a helyi politika, kultúra és közélet szereplőivel, hírszerkesztés, hírolvasás, műsorvezetés. Túléltem! Beleszerettem! Néha azt gondolom, túlságosan is! Négy és fél felejthetetlen évet tölthettem a Királyok Városában főiskolás-rádiósként. A gazdasági válság nem került el, így több kollégától búcsúznom kellett. A változás szele az éterben 7,8 Mhz-es távolságra, a szigetszentmiklósi FM 107-ig, a Lakihegy Rádióig röpített. Bár azóta is viharos szelek fújnak, bízom benne, hogy még sokáig tölthetjük együtt a hétköznap reggeleket a legfrissebb hírek és a legjobb zenék társaságában. Apropó zene: nem csak hallgatom, művelem is. Zongora: a befordulós, elgondolkodós napokra. Harmonika-citera: a jó kedvre derítő. Csengettyű: a meghökkentő. A magyar népzenei hagyományok ápolása, újragondolása mellett utóbbi, vagyis a csengettyű megismertetésén, meghonosításán dolgozunk a Szironta tagjaival.
Szántó Tünde
hírszerkesztő
Bemutatkozása: A tájékozottság, és ezáltal a tájékoztatás világával, szépségével 16 éves koromban kezdtem ismerkedni egy médiatáborban. Ott derült ki számomra, hogy ez az a szakma, amiben megtalálhatom önmagam. Egy újságíró iskola elvégzése után egy kerületi tévénél voltam szerkesztő-riporter, majd egy saját „kerületem” is volt, aminek felelős szerkesztője lettem. A rádió egy újabb fontos állomás számomra. Itt egy másfajta stílusban próbálhatom ki magam. Bár a televíziózás és a rádiózás két külön világ, szeretem mindkettőt, hiszen a tájékoztatás lett a hivatásom és az életem.
Földvári Attila
hírszerkesztő
Bemutatkozása: Tulajdonképpen eleve elrendeltetett a rádió. Édesapám, Földvári-Lapath Géza hangja bő harminc évig szólt az éterben, és legalább ennyi ideig hallhatták anyai nagyapám, Gindenburg Maksz Jefremovics riportjait a moszkvai lakosok. Hogy méltón folytatom-e a családi hagyományokat, azt már nem kérdezhetem meg tőlük. Hab a tortán, hogy édesanyám szintúgy "szakmabeli", hangtechnikusként dolgozott a moszkvai rádióban. Történetesen éppen akkor, amikor édesapám volt a magyar tudósító… Így tehát nem is annyira közhelyes, hogy a rádiónak igen meghatározó szerep jutott az életemben, már a kezdetektől. A családom anyai és apai ágától egy-egy nyelvet, egy-egy kultúrát kaptam ajándékba. Ennél többet nem is adhattak volna, hisz - bár félig már a zsebemben van az arab-orosz szakos bölcsészdiplomám - tolmácsként és fordítóként mindmáig ebből az ajándékból élek. A sajtóban már középiskolás koromban volt szerencsém próbálgatni a szárnyaimat, amikor is gyakornokoskodhattam a Magyar Vadászlapnál. A 2000-es évek elején az újjászületett Reform Újság külpolitikai rovatába írtam. Mikrofonba 2008-ban, a Lánchíd Rádióban szólhattam először riporterként és hírszerkesztőként. Most visszagondolva úgy hiszem, aligha járhattam volna ki jobb iskolát. A Lakihegy Rádióban hétvégénként hallhatják tőlem a híreket. Szívből remélem, hogy ha nem is évtizedekig, miként a családi hagyomány diktálná, de feltétlenül hosszú ideig.
Bemutatkozása: 1987. január 7-én születtem, este 7 órakor Angyalföldön, nem csoda, hogy a 7-es lett a szerencseszámom. Totyogós koromban Óbudán laktam, 3 évesen viszont már térségünk és a Duna levegőjét szívtam magamba. Sokáig híres sportoló akartam lenni, gyerekkoromban elhatároztam, hogy az NBA-ben fogom pattogtatni a labdát, de sajnos rá kellett döbbennem, hogy jobban szeretem a kosárlabdát, mint amennyi tehetségesem van hozzá. Ettől függetlenül a mai napig is imádom a sportokat. Személyes kedvencem a kosárlabda mellett az országúti kerékpár, a labdarúgás, valamint a jégkorong, de mindent imádok, ami a mozgással kapcsolatos, csinálni és nézni is. Miután tudatosult bennem, hogy a szeretett sportágakban kicsi az esély arra, hogy miattam szóljon a Himnusz az Olimpián, továbbra is szerettem volna a sport világában maradni. A Batthyány Kázmér Gimnázium elvégzése után 2005-ben kommunikáció-történelem szakpárra felvételiztem az ELTE-n, ahol eleinte "csak" sportriporternek készültem. Idő közben tudatosult bennem, hogy a sportoláson és sportokon kívül a világ egyéb történései is érdekelnek, szeretem tudni, hogy mi áll a dolgok hátterében. Az írott sajtó, a televízió és a rádió közül egyértelműen a rádió légköre fogott meg. Hogy miért? Mert ahogy mondani szokás: az újságot olvassák az emberek, a televíziót nézik, de a rádiót szeretik. Ezért is örültem, amikor felvettek első komolyabb munkahelyemre, a Lakihegy Rádióba. Sportszerkesztőként a sporttól sem szakadtam el, hírszerkesztőként pedig igyekszem gyors, pontos és hiteles tájékoztatást nyújtani a hallgatóknak.
RSS - Hírek